Ballagásra: ballagási versek, sms-ek, köszöntő, idézetek

Ballagásra: ballagási versek, sms-ek, köszöntő, idézetek



A szárny megnőtt, üresen áll a fészek,
Csak álom volt a szép diákvilág,
S mint a fecske alkonyati szélben,
Ma szárnyat bont egy sereg diák.
(Ady)


"Régi harcok,
régi kopott könyvek.
Mosoly, derû
néha fájó könnyek.
Múlik minden,
rohannak az évek.
Búcsút intünk
múló diákévek."


Domokos napra

Midőn szüleid és mind akik szeretünk
Nyájas köszöntéssel tehozzád sietünk;
Midőn kedvedért a - bár hiános - család
Vígan ülte körül innepi asztalát:
Kedves fiú, hát én mit adjak most neked?
Egy édes csemegét: hizelgő éneket?...
(Arany János)


"Az elszakadás áll elõttünk,
Világi lárma csalogat,
Az útra néz mindenki köztünk,
Kigyúl az ifjú gondolat."


„Mert az égi útnak elve:.
kúszva, vérzőn énekelve,
portól, sártól piszkosan,
menni mindig, biztosan”
(Dsida Jenő)


Távol már a kezdet,
De távol még a vég,
Elértem a labirintus közepét.
Csalódások, gyönyörű emlékek
Velem vannak,
Megőrzöm őket.


Nem elég a jóra vágyni,
A jót akarni kell.
De nem elég akarni,
Tenni, tenni kell.
(Váci Mihály)


Előre föl, miénk az élet,
E széles földnek kerekén,
Szemünkbe csillog az ígéret
És bennünk virág a jó remény.
(Juhász Gyula)


A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik.


"Senkinek sem kötelessége
Hogy nagy ember legyen
már az is nagyon szép,
Ha valaki ember tud lenni."
(Alfred Capus)


Az emlék olyan virág, amely nem hervad el soha,
Eső nem tépi el, szél nem hordja tova,
Gyűjtsél tehát csokorba, amennyit csak lehet,
A csokor közt őrizd meg örök emlékemet.


"Régi harcok,
régi kopott könyvek.
Mosoly, derű
néha fájó könnyek.
Múlik minden,
rohannak az évek.
Búcsút intünk
múló diákévek."
(Hemingway)



Régi arcok, régi kopott könyvek
Mosoly, derű néha fájó könnyek,
Múlik minden, rohannak az évek,
Búcsút intünk múló diákévek.


Tóth Juli: Óvodai búcsúzó

A kezünkben virágcsokor,
kis szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.
Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.
Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha!


Vén diák

Új iskola, új barátok,
Nem biztos hogy ez vár rátok!
Tán igen, de szived még bizonytalan,
Belül kétség és félelem van.
A csomagod kinn áll a küszöbön,
Míg el nem veszed, ottmarad a kövön.
Szemedben könnyfátyol jelenik meg,
Ijenkor az ember csak habog-hebeg.
Nézed régi tanáraid,
Látod régi cimboráid.
Fáj az emlék de még is öröm,
Evvel magam csak gyötröm!
Új iskola, új cimborák,
Ballagj el te vén diák!


"Az igaz ember hitét, meggyőződéseit
nagy katasztrófák sem képesek
sarkaiból kifordítani."
(Jókai Mór)


"Soha le nem mondani
Soha el nem csüggedni
Ha kell mindig újra kezdeni"
(Kossuth)


"Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell."
(Váci Mihály)


"Tetteidnek tudjál örülni,
más tetteit tudd megbecsülni,
fõként ne gyûlölj egy embert se,
s a többit hagyd az Úristenre!"
(Goethe)


Küldj te is hasonlókat...