Rojtos lett már a ruhám
Rózsacsokrot szedtem már
Édesagyámnak készítem
Szalagokkal díszítem
Adom Neki Nőnapra
Legyen neki szép napja.
Garai Gábor
Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a nők;
alkalmi tükreik vagyunk,
fényünkön átrebbennek ők.
És büntelen mennek tovább,
ha elkapták tekintetünk,
s mi - villogok s fakók, simák -
szilánkjainkra széttörünk.
Végül homokká porladunk
bontó sugaraik alatt,
testünkből csak keret: a csont
s a fekete foncsor marad.
S a fekete foncsorban is
gyilkos tekintetük ragyog,
mely földre vont és sírba vitt
és mindhalálig ringatott.
Úgy szeretném elmondani,
hogy szeretlek téged,
eszembe vagy bárhová nézek.
Úgy szeretnék két szemedbe
mélyen belenézni és elmondani,
nélküled nem érdemes élni!!!
Nőnapra
Minden évben eljön ez a nap
Melyre a férfiak nagyon várnak
Hogy elmondhassák a nőknek
Mennyire szeretik őket!
Mire mennénk nélkülük
Ha ők nem lennének nekünk?
Valljuk be hát bátran,
Nem sokat érne az életünk!
Nőnapra
Rózsaszirmok legyenek talpad alatt,
Égi fény mossa meg arcodat.
Angyalok vezessenek végig utadon,
Kerüljön el bánat, fájdalom.
NŐNAPI PARADOX
Ha beköszönt a Nőnap,
virágot minden nő kap,
de kívüled nincs egy sem,
akit köszönt a versem,
mert tollam ahhoz írja,
Ki szerelmemet bírja, --
s mert Te vagy, én virágzó Angyalom,
a „virágot” éppenhogy én kapom --
a ma lévő illusztris névnapon...
Tavasz hajnalán Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek Életünk köszönhetjük.
Ki mindent Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol, És felnevel ő.
Hálánk szálljon Lányra, anyára,
Ki a családot Összetartja.
Szépséges nők, Jó asszonyok,
Kívánunk boldog, Víg nőnapot.
Küldjél Te is hasonlókat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése