ANYÁK NAPJÁRA Virágoskert az én szívem, a szeretet benne terem.
Neked adom, ÉDESANYÁM, Köszöntelek Anyák napján.Köszönöm, Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat!Tavaszodik, kis kertemben kinyílik a tulipán.
Ragyognak a harmatcseppek anyák napja hajnalán.
Kinyílott a bazsarózsa, kék nefelejcs, tulipán,
neked adom anyák napján, édes-kedves anyukám!Az én szívem kis óra
Szeretet a rugója
Mindíg csak azt ketyegi:
ÉDESANYÁT SZERETI.Édesanyám drága, mit adjak ma néked, mivelmutassam meg, hogy szeretlek Téged?
Semmim sincsen, csak szerető szívem, Te vagy a mindenem!
Amíg élek, el nem hagy az én szeretetem!Anyáknapi köszöntő
Szine szárnyú kis madárka csicsereg az ágon,
Tarka szegfű mosolyog a meleg napsugáron.
Virág, madár, s az én szivem őszintén kivánja:
Édes anyát a jó Isten éltesse, megáldja.Édesanyám,neked adunk
minden évben egy napot, de Te nékünk életednek
minden napját átadod!Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell,hogy mondjam
ki is vagy Te nékem.Megköszönöm,hogy velünk vagy,s nem ér minket szenvedés,
arra nem csak ez az egy nap, de egy élet is kevés.
Szeretlek Édesanyám.Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném.
Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám!
Küldj te is hasonlókat...
1 megjegyzés:
Szeretném elküldeni a saját versemet, hátha másnak is megtetszik, sajnos az emberi sorsok igen hasonlóak.
Anyák napi köszöntő
(Az álom bébitől)
Csupa fény és ragyogás,
érkezik az ifjú pár.
Közös életük hajnalán
minden olyan vidám.
Álmok……, tervek……,
betöltenek minden percet.
Némelyik oly lehetetlen,
majd megoldják kéz a kézben.
Elröppent két esztendő,
baka élet felejtendő.
Isten első ajándékát,
kézben tartja kisded fiát.
Újabb két év alig telik,
a kis család gyarapodik.
Isten újra lenéz reá,
érkezik egy pici leány.
Kéz a kézben – immár négyen,
szeretetben élnek szerényen.
Közös otthon még csak álom,
megvalósul bármi áron.
A sors szele ím feltámad,
iszonyú erővel löki a vitorlákat.
Ház épül, kert szépül,
az új otthon benépesül.
Békés, szorgos munkásévek,
fiú és lány cseperednek.
Nagy feladat már az övék,
kezdőnek a diákévek.
A sors szele ismét kopog,
szárnyra veszi e kis családot.
Repíti egy boldogabb jövőbe,
egyik üzlet, másik üzlet ……
munka aztán akad bőven.
Család – béke – szeretet,
Ház – kert – kutyák – üzletek.
Teljesül hát minden vágy,
Ez lehet a boldogság!?
Szülők már nem oly fiatalok,
Isten ismét lenéz rájuk.
De a szülők pálcát törnek
még egy gyermek, kinek kellhet?!
Csírájában hal az élet,
De mielőtt elmegy végleg,
Kezét nyújtja apjáért,
S megragadja keményen.
Körbe néz és szíve szakad,
Két testvére árva marad.
Elengedi hát a kezet,
Mennyországba maga mehet.
De a szív, mely már dobbant
Végleg elszakadni hogy is tudna.
Ez a fajta köldökzsinór,
soha el nem oldozható.
Az éjszaka leple alatt,
azóta is együtt vannak.
Anya nappal a családé,
de minden éjjel a babáé.
Megjegyzés küldése